Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalót,
S tartsd tenyeredben a végtelent.

Lásd a világot egy homokszemben,
A mennyországot kis világban,
Őrizd a végtelent két kezedben,
Az örökkévalót egy órában..

b
A LÉLEK ÉJSZAKÁJA

1

Erdőn, folyóban halásztam,
mikor eljött imádottam
éjben lopakodva hozzám,
meg ne sejtse házanépe.

Kért hogy lombból vessek ágyat,
csillag-árnyban elaludt,
meg se tekinthettem arcát,
fedte karja és haja.

Azóta gondolkodom,
mint kivánjam ne kutatni,
mílyen imádottam arca?
nem ok nélkül rejtezett el.

Talán az a kivánsága,
ne ismerjem, így szeressem,
azért surrant éjszaka
fekete vadonba hozzám.e

te tarka üvegablak
kit szerelem napsütése
aljas kőpadlóra vet!
Hol a tisztesség, a törvény,
mely gátolná léptedet?
Sugár vegyül sárba, porba,
az Éden bűnétől mentes,
mindig eredendő tiszta!

3

Sziklán zuhatag pereg.
Mílyen vének a kövek,
és te mílyen fiatal vagy!

Ha majd aggastyán leszek
mint az Ararát sziklái,
akkor is eljössz-e hozzám?

Akkor kell köböllel mérnem,
kétkedő mérlegre vetnem:
vajjon mennyire szeretlek.

Most, madárként rikoltozva,
nem érdem, dehogy dicsőség,
olyan jó szeretni téged!

4

Jaj, bolond késlekedésem,
mikor óvatosság nélkül
követelő heved árad!
Mintha te volnál a hős és
én ejteném fehér kézzel
erkélyről a rózsaszálat.

5

A templomban suhant mellém,
éppen trónolt három főpap
csengetyűk közt, méltósággal.
Én kérleltem őt, vigyázzon,
annál inkább támadott:
"Hát a templom nem enyém?
nem Atyám a kegyura?"
Szorongtam és csitítottam:
"Persze hogy övé s tied,
de ha itt érnek veled,
szentség-gyalázást kiált
a trónoló három főpap
csengetyűk közt, méltósággal."

Hetven haramiának
erdőben húst sütöttem,
mikor üzent az úrnő:
"Három csengős szekérrel,
négy kísérő vitézzel
még ma meglátogatlak,
vigyázz, illőn fogadhass."
Aztán megjött az úrnő
három csengős szekérrel,
négy kísérő vitézzel;
én a haramiáknak
még mindig húst sütöttem,
a nyársat le se tettem.
Kérdé: "Mi dolgod itt, mondd?
ma néked én üzentem."
"Ha csillagok lehullnak,
ha világok szakadnak,
ha imádottam jő is
hozzám csengős szekéren:
a haramia-csürhe
mégse maradjon éhen."